TgyI Termékek

Még egy kísérlet, ami szintén azt mutatja, hogy az emberi test nem a húsevésnek megfelelően van megalkotva

ANATÓMIA

Írta: Arjun Walia, 2019. július 24.

Még egy kísérlet

Tény: A kaliforniai és franciaországi kutatók által nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a húsban lévő fehérjék jelentősen megnövelik a szívbetegség-kockázatát, ellentétben a diófélékből és magvakból származó fehérjékkel, amelyek jótékony hatással vannak az emberi szívre.

Megfontolandó: Számos tanulmány összekapcsolja az állati termékek fogyasztását számos betegséggel, valamint a növényi élelmiszerek fogyasztását a betegségek megelőzésével és azok gyógyulási folyamatával. Ez vajon azt sugallja-e, hogy biológiailag nem az állati termékek fogyasztására lett létrehozva a szervezetünk? Az embernek szüksége van a húsra, mint élelemre és az állati termékek fogyasztására?

bowelHa közelebbről megvizsgáljuk a témát, meglepődhetünk.
Vegyük például a tejet. A népesség többsége laktóz-intoleranciában szenved. A világ egyes részein a laktóz-intolerancia 90–100%-ban van jelen [1]. Az ember az egyetlen faj, amely az elválasztás után továbbra is fogyasztja a tejet, és az egyetlen faj, amely egy másik faj tejét issza. Elcsábítja a kimagasló élelmiszer-marketing? Miért fordulnak a globális táplálkozási ajánlások egyre inkább a növényi alapú étrend felé? Ennek oka az, hogy a dolgok nyilvánvalóan változnak. Amiért nehezen tudom elhinni, hogy az embereknek húst és állati termékeket kell fogyasztaniuk, annak az az oka, hogy több tudomány is van, ami ezt megcáfolja. Minden típusú hús fogyasztása különböző betegségekkel jár. Az e téren megjelenő legfrissebb információk a húsban levő fehérjéket és a növényi eredetű fehérjéket elemzik, és arra utalnak, hogy a növényi fehérjék sokkal egészségesebbek.

szívbetegség-kockázatátA kaliforniai és franciaországi kutatók által nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a húsban lévő fehérjék jelentősen megnövelik a szívbetegség-kockázatát, ellentétben a diófélékből és magvakból származó fehérjékkel, amelyek jótékony hatással vannak az emberi szívre. A tanulmány címe: [2]: „A növényi és állati fehérjebevitel mintái szorosan összefüggenek a kardiovaszkuláris mortalitással: Egészségügyi tanulmány – 2. csoport”. Ez a kaliforniai Loma Linda Egyetem Közegészségügyi Tanszékének kutatói és az AgroParisTech, valamint a franciaországi Párizsban működő Nemzeti Agronómiai Intézet kutatói között zajlott közös projekt. Az eredményeket a Journal of Epidemiology (Nemzetközi Epidemiológiai) folyóiratban tették közzé. A kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik nagy mennyiségű állati fehérjét fogyasztottak, – ami a legtöbb ember napi szokása -, egy olyan emberi populációba tartoznak, amelyben 60%-kal megnövekedett a szív-és érrendszeri betegségek (CVD), míg azok az emberek, akik nagy mennyiségű dióból és magvakból nyert fehérjét fogyasztottak 40%-kal csökkent a központi idegrendszer problémái. 81 000 embert vettek alapul a tanulmányhoz. Gary Fraser, MB, ChB, PhD, a Lom Linda Egyetemen, valamint François Mariotti, az AgroParisTech és a Nemzeti Agronómiai Tanulmányok Intézetének jelentése szerint, akik a fő kutatók és munkatársak voltak: „Az étrendi zsírok részei a szív- és érrendszeri betegségek kockázatáról szóló történetnek, valamint a fehérje szintén fontos szerepet játszhat, és nagyrészt függetlenül befolyásolhatja ezt a kockázatot, amelyet eddig észre sem vettek.”

magvak és diófélékA szerzők rámutattak, hogy munkatársaikkal és kollégáikkal már régóta azt gyanítják, hogy az étrendben található diófélék és magvak fehérjéi védnek a szív-érrendszeri betegségek kialakulásától, míg a húsból származó fehérjék növelik ezen betegségek kockázatát. Fraser szerint a tanulmány további kétségeket tart fenn a jövőbeni elemzésre, például az állati fehérjékben található bizonyos aminosavak, amelyek hozzájárulnak a központi idegrendszer betegségének kialakulásához. Ezenkívül kétségeink támadtak arról is, hogy bizonyos forrásokból származó fehérjék befolyásolják-e a központi idegrendszerhez társuló szívkockázati tényezőket, például a vér lipideket, a vérnyomást és a túlsúlyt. Bár a túl kevés fehérjefogyasztás káros a szervezetre, a túlzott fogyasztása viszont a kockázatokat is magába foglalja.

zöldség húsAz Egyesült Államokban az átlagos mindenevő több mint 1,5-szer [4] több fehérjét visz be, mint amennyi az optimális fehérjemennyiség, és ezeknek a fehérjéknek a nagy része állati eredetű. Ez rossz hír, mivel a felesleges fehérje gyakran zsírként tárolódik. Ezek a tárolt állati fehérjék hozzájárulnak az elhízáshoz [5], szívbetegséghez [6], cukorbetegséghez [7], gyulladáshoz [8] és a rákhoz [9].
A tanulmány következtetése: „A „hús” és a „diófélék és magvak”, mint fehérjeforrások és a kardiovaszkuláris eredmények közötti összefüggések erősek voltak, és nem tulajdoníthatók más kapcsolódó tápanyagokhoz, amelyek oly fontosak a szív- és érrendszeri egészség szempontjából. Fenntartható az egészséges táplálkozással, amely a fehérjék eredetén alapszik, előnyben részesítve a hús fehérjetartalmának alacsony arányát, valamint a növényi – diófélék és magvak – magasabb fehérjebevitelét.” Másrészről, a teljes növényi alapú étrendben található fehérjék (gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek) a betegségmegelőzéshez kapcsolódnak. Dr. Michelle McMacken szerint: [10] A teljes növényi ételekben található fehérjék megóvnak bennünket sok krónikus betegségtől. Nem kell terhelnie magát a plussz fehérjebevitellel vagy a növényi alapú ételek mellett nem kell fehérje-kiegészítőket alkalmaznia; Ha kielégíti napi kalóriaigényét, rengeteg fehérjét fog kapni. A leghosszabb életű emberek, az úgynevezett „kék zónákban [1] élők”, akik a kalóriájuk kb.10%-át fehérjéből nyerik, míg az amerikai átlag kb.15-20%-át nyerik fehérjékből.”

Számos tanulmány mutatott különbséget az állati és növényi fehérjék között.

További nagyszerű példa Colin Campbell [12], a Cornell Egyetem élelmiszer-biokémiai professzora, akinek laboratóriumi patkányokkal végzett kísérletei kimutatták, hogy a rákos sejtek növekedését csak az étrendjükben található állati fehérje mennyiségének megváltoztatásával lehet stimulálni vagy megakadályozni. kínai tanulmányEz egy hatalmas felfedezés, amely emberek millióinak étrendjét befolyásolta. Eredményei megismételhetőnek bizonyultak, az úgynevezett „kínai tanulmány” [13] alapján. A Harvard Medical School és a Massachusetts Általános Kórház kutatói által készített 2016. évi tanulmány [14] több mint 130 000 embert foglalkoztatott 36 év alatt: tanulmányozták a betegség, az életmód, az étrend és a halálozási arány közötti összefüggéseket. Megállapították, hogy 15 és 19 gramm (egy kolbásznak megfelelő) állati fehérje helyett hüvelyesek, diófélék és más növényi fehérjék jelentősen csökkentik a korai halál kockázatát. A tojás növényi fehérjékkel történő felváltása 19%-os csökkenést eredményezett. A kutatók azt fedezték fel, hogy a tíz százalékkal magasabb húsfogyasztás két százalékkal magasabb halálozási arányt és nyolc százalékkal nagyobb kardiovaszkuláris halálozást okozott. „A sok leggyakoribb halálos betegséggel kapcsolatos tudományos bizonyítékok tömkelegének felfedezésével rájöttem arra, hogy a hús-, tojás- és tejipar elrejtette ezeket a bizonyítékokat, ellenben finanszírozási tanulmányokat végeztetett, amelyek tagadják ezen bizonyítékokat, és az iparág felelősségét egy majdnem észrevehetetlen, oldalsó kérdésekké változtatják. Az egyik bérelt vállalat, amelyet fizettek e tanulmányok elvégzéséért, az Exponent, INC. – egy olyan társaság, amelynek kutatását a dohányipar felhasználta a passzív dohányzás és a rák közötti kapcsolat tagadására. Az Exponent több mint 50 éve végez kutatásokat, amelyek számos vita tárgyát jelentik az azbeszt, az arzén és a higany egészétől az állati takarmányokig.”-

MMAJames Brett Wilks, nyugdíjas angol professzionális MMA-harcos, a „The game changers” („A játékváltók”) című dokumentumfilm producere és főszereplője.
„Az a készítmény, amely csodálatosan működik az embereknél, akik eladják a gyorsételeket, csodálatosan működik azoknál az embereknél is, akik gyógyszereket árulnak a rossz ételek okozta betegségek kezelésére, és a média számára is fantasztikusan működik, amely minden nap új étrend-történetet tud nyújtani nekünk. A médiában szereplő tévhit és a sok tévhit ellenére hatalmas globális egyetértés van az egészséges táplálkozás alapjairól, és ez egy olyan étrend, amely minden alkalommal fennáll…Minden népnél, mindenféle kutatásban: minden alkalommal, a növényi élelmiszerek dominálnak ezekben az étrendekben.” – Dr. David Katz, a Yale Egyetem Prevenciós Kutatóközpontjának alapítója (The Game Changers dokumentumfilm).

Legyen fiatal

Cell MetabolismA Cell Metabolism folyóiratban közzétett 2015. évi tanulmány [15] csak egy a sok közül, amely ezt megerősíti: „Az egerek és az emberek is, a növekedési hormon (IGF-1) hiányából adódóan kimagaslóan alacsonyabb öregedéssel járó betegségre tesznek szert. Mivel a korlátozott fehérjebevitel csökkenti a GHR-IGF-1 aktivitást, megvizsgáltuk a fehérjebevitel és a mortalitás közötti összefüggést. Azon 50–65 éves alanyok (n = 6 381), akiknél magas volt fehérjebevitel, az összhalálozás 75%-kal magasabb volt, és a rákos és cukorbetegség okozta halálozások száma négyszeresére növekedett egy 18 éves időszak alatt. Ezek a kapcsolatok megszakadtak vagy gyengültek, amikor a növények váltak fehérjeforrásokká.” A megnövekedett IGF-1 hormon szintjét, amely szintén csökken a böjt során, számos betegséggel összekapcsolják. Ismét: a fehérje növeli azt, de amint azt a fenti tanulmány kimondja: „ez a kapcsolat elveszik vagy gyengül, amint a fehérjeforrás növényi alapúvá vált”. Ez a divat, mivel a növényi étrend népszerűsége az elmúlt idő alatt növekszik, egyre nagyobb érdeklődést mutat a tudósok körében is. Nagy-Britanniában legalább 542 000 ember [16] vegán étrendet folytat (szemben a 2006-os 150 000-rel), és további 521 000 vegetáriánus reméli, hogy csökkenti az állati termékek bevitelét. Nyilvánvaló, hogy a veganizmus az egyik leggyorsabban növekvő életmóddá vált [17]. „Ha étrendünkben a fehérjebevitelről van szó, a hús nem az egyetlen lehetőség. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a csökkent húsfogyasztás és a megnövekedett növényi fehérjebevitel az egészségesebb út. Minden húsos étrend jobban növeli a szívbetegségek és a rák kockázatát, mint egy vegetáriánus étrend.” (Dr. Deepak Bhatt, a Harvard orvosi egyetem professzora és a Harvard Heart Letter főszerkesztője). [18] Csak Amerikában a népesség kb. 40%-ának van prediabétesze. Ez több millió embert jelent. Több vizsgálat [20] kimutatta, hogy a vörös és feldolgozott hús (amelyet a WHO a közelmúltban a rákkal kapcsolt össze), valamint általában az állati fehérje növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát [21]. A mindenevő populációban a cukorbetegség kockázata megduplázódik a vegánokkal szemben [22].

A HETENTE EGYSZERI VAGY TÖBBSZÖRI HÚSFOGYASZTÁS 74%-kal NÖVELI A CUKORBETEGSÉG KOCKÁZATÁT

DiabetesEgy másik tanulmány megállapította, hogy a hetente egyszeri vagy ennél többszöri húsfogyasztás 17 éven keresztül 74%-kal megnöveli a cukorbetegség kockázatát [23]!  Egy későbbi tanulmány pedig kimutatta, hogy a vörös húsok napi fél adag elfogyasztása szoros összefüggésben áll az 50%-kal megnövekedett kockázatú cukorbetegség kialakulásával négy év alatt [24]. Különösen a húsfogyasztás növeli a gyulladások kialakulásának esélyét [25], ami számos rövid és hosszú távú egészségügyi következményhez vezethet. A krónikus gyulladás [26] többek között az atherosclerosiszal, a szívrohammal, a stroke-val, a cukorbetegséggel és az autoimmun betegségekkel társul. Másrészről, a növényi alapú étrend természetes gyulladásgátló [27]. Ennek oka az, hogy kevesebb „gyulladást okozó anyagot” tartalmaz (szemben az állati táplálékban található baktériumok által felszabaduló telített zsírokkal, endotoxinokkal és más toxinokkal). Számos tanulmány kimutatta, hogy azok, akik növényi alapú étrendre váltanak, drámai módon csökkenthetik a C-reaktív fehérje szintjét [28] (CRP), amely a gyulladás jelzője a szervezetben.

A szívproblémA szívproblémák másik fő kockázati tényezője a vér magas koleszterinszintje. Főleg a húsban, a sajtban és más állati termékekben található telített zsírok befolyásolják drámai módon a vér koleszterinszintjét. De amikor az emberek növényi alapú étrendre váltanak, a vér koleszterinszintje jelentősen csökken [29], amint azt számos tanulmány is kimutatta. A tanulmányok megerősítették, hogy a növényi élelmiszerek elősegítik az egészséges bél-mikrobióma kialakulását. Ez csak egy újabb ok (többek között), hogy a tudósok és az egészségügyi szakemberek egyre inkább a növényi étrendet javasolják. A növényi élelmiszerekben található rost elősegíti a bélben levő szükséges jó baktériumok kialakulását. A tejtermékek, a tojás és a hús ugyanakkor serkenti a betegséget okozó baktériumok növekedését [30]. Fontos tanulmányok mutatták ki, hogy amikor a mindenevők kolint vagy karnitint visznek be a szervezetbe (a húsban, baromfiban, tengeri gyümölcsökben, tojásban és tejtermékekben találhatóak), a bélből származó baktériumok olyan anyagot állítanak elő, amelyet májunk a TMAO-nak nevezett mérgező termékké konvertál [31]. A TMAO rontja az érrendszer koleszterin-plakkjait, ezáltal fokozza a szívroham és a stroke kockázatát. Érdekes módon azokban az emberekben, akik növényi alapú étrendet követnek, kevés TMAO vagy egyáltalán nem fordul elő TMAO [32] a hústartalmú étkezés után sem, mivel egy teljesen más mikrobióm van jelen a bélben. Csak néhány nap szükséges [33], hogy a bélben kialakuló baktériummintáink megváltozzanak – a növényi alapú étrend előnyei gyorsan megkezdődnek!” (Michelle McMacken, MD)

A NÖVÉNYEVŐK ANATÓMIÁJA

ANATÓMIAMiért eszünk húst? Ismét megkérdem magamtól: miért gondoljuk azt, hogy húst kell enni? Sokan olyan emberekre szeretnek hivatkozni, mint a neandervölgyiek, akik egykor a Földön éltek. Ezek az érvek nagyon gyengék, mivel soha nem ismerik el a teljesen vegán neandervölgyi csoportokat, akiknek az állati fehérjék nem voltak igazán fontosak [34]. Ezek a csoportok talán nem is állnak velünk kapcsolatban, de ez külön téma. A bizonyítékok egyre sokasodnak. Nyilvánvalónak tűnik, hogy testünk szenved a húsételektől, és kiteljesül a növényi alapú étrenddel. Ezért ilyen zavaros ez az egész. „Ha megnézzük, hogy az emésztőszervek hogyan épülnek fel, akkor egy szigorú növényevő anatómiája és élettana tárul elénk. Az ember emésztőrendszere és/vagy fiziológiája nem olyan beállítottságú, hogy alkalmas legyen a hús fogyasztására. Ezért nem fogyaszthatjuk a húst a technológia segítsége nélkül. De amikor megnézzük az állkapocs szerkezetét, annak mechanikáját, a nyelőcsővünket, gyomrunkat és a bél hosszát, egyértelmű, hogy egy teljesen növényevő belső felépítését láthatjuk.” Ez az idézet Dr. Milton Mills belgyógyásztól származik, aki a cikkben feltűntetett videóban [35] kifejti, hogy az emberek valójában nem a hús emésztésére teremtettek, vagy legalábbis választási lehetőségeik vannak. Egyre több kutatás mutat rá a növényi alapú étrend előnyeire.

ANATÓMIA 1További információk: A technológia és a tudomány legutóbbi fejlődése rámutatott, hogy a különböző ősi emberi lakhelyekben bőven vannak növényi élelmiszerek mikroszkopikus kövületei, ezzel bizonyítva az ott élők vegán étrendjét. Ezenkívül a fogak, a csontok, a DNS és az ősi emberi ürülék elemzése jelentős bizonyítékokra mutat rá, legfőképpen arra, hogy ezek közül az emberek közül sokan főleg növényekkel táplálkoztak. Az egyik ilyen szakértő Dr. Christina Warinner [36], aki 2010-ben doktori fokozatot szerzett a Harvard Egyetemen és posztdoktori ösztöndíjat a Zürichi Egyetemen (2010–2012) és az Oklahoma Egyetemen (2012–2014). 2014-ben az Oklahoma Egyetem vezető professzora, kutatója és antropológiai asszisztense lett, jelenleg a Max Planck Humán történelemtudományi Intézet mikrobiológiai tudományának vezetője. Munkája nagyon érdekes megállapításokhoz és következtetésekhez vezetett: „Az embereknek nincs speciális genetikai, anatómiai vagy élettani beállítottsága a húsfogyasztásra. Ezzel ellenkezőleg viszont sokféle beállítottságot lehet felfedezni a növények fogyasztására.” (The Game Changers című dokumentumfilm) A 2016-os az orvostudomány a táplálkozásáról szóló nemzetközi konferencián előadott bemutatóján [37] mélyebben belemerült a témába. Különböző kérdéseket tesz fel, feltárva az ősi bél mikrobiómák elemzését és még sok mást. Azt is kijelenti, hogy emésztőrendszerünk egyértelműen arra épült, hogy növényeket és rostokat emésszen, nem pedig húst. Sokkal hosszabbak a beleink a húsevő állatokénál, és döntő fontosságú az a tény, hogy emésztőrendszerünk beállítottsága nem az állati hús felhasználására alkalmas.

Sok bizonyított tény van, amelyekre Dr. Warinner rámutat a kutatásában, például az, hogy az ember nem tud előállítani C-vitamint, amely egyike annak a sok tényezőnek, amely azt jelzi, hogy bizonyos vitaminok miatt mennyire függünk a növényi ételektől. A hús felépítésében nincs olyan lényeges elem, amely nem lenne megtalálható a növényi élelmiszerekben. Egyesek a B12-vitaminra mutathatnak rá, de az állatok nem termelik a B12-et. Minden állat baktériumokat fogyaszt, amelyek B12-vitamint termelnek. Ezek a baktériumok megtalálhatók a talajban és a vízben.

Hasonló a fehérjékre utaló tényező is, mert a fehérjék mindegyike növényi forrásból származik: tehát azok az állatok, amelyeket az emberek esznek, valójában növényekből származó fehérjékből nyerik a tápanyagot. Az ipari mezőgazdaság előtt az emberek és az állatok a B12-vitamint a növényi ételekben található szennyeződések nyomaiból, vagy édesvízi tavakból, folyókból és patakokból származó víz fogyasztásával kapták. Vizeinket elszennyező peszticidek eredményei arra kényszerítenek bennünket, hogy klórozzuk a vizet, amely során többek között az vízben lévő B12-vitamint termelő baktériumok nagyrészt elpusztulnak. Még a haszonállatoknak is B12-vitamin-kiegészítőket kell adni. Mind a húsevők, mind a vegetáriánusok/vegánok általában alacsony B12-vitaminszinttel rendelkeznek – ennek semmi köze nincs a húsfogyasztáshoz.

Egy másik általános érv az, hogy húst kell ennünk az esszenciális aminosavak miatt. Ez egyszerűen hamis, mert az összes szükséges aminosavat számos növényi forrásból nyerhetjük. Az ősemberek agyméreteinek fokozatos növekedését a húsnak is tulajdonítják, ám a tanulmány kimutatja, hogy „mivel nincs nagyon szoros kapcsolat a húsfogyasztás és az agyméret fokozatos növekedése között, a tudósok más lehetőségeket kerestek. És mivel a növényi élelmiszerek olyan fontos részét képezik a modern ember életének, aki vadászik és összegyűjti  a táplálékát, a hangsúly a növényi élelmiszerekre és a növényi alapú étrend felé történő elmozdulásra összpontosít, mint az agyméret növekedésének fő hajtóereje.”

EEESNathaniel J. Dominy, a biológiai tudományok, az ökológia, az ökoszisztémák és a társadalom (EEES) posztgraduális tanulmányának asszisztense – Charles Hansen, a Dartmouth antropológia professzora posztgraduális tanulmánya. (A The Game Changers című dokumentumfilm) A főemlősöknél: gondolhatja, hogy a szemfogak kapcsolatban állnak a húsevéssel, de nem. Ha egy gorilla rá akar ijeszteni más hímekre, akkor megmutatja félelmetes szemfogainak hosszát. A húsevőknek viszont jellegzetes fogaik vannak, olyan alakúak, amelyekkel egyszerűen elharapják a húst és lenyelik azt. Hasonlítsuk össze ezt az emberi fogakkal: négyzet alakú és süllyesztett felületünk van, amellyel összetörjük és őröljük a szilárd növényi szövetet. A szájban van a legésszerűbb bizonyíték egy olyan étrendre, amely nem lehetett hús alapú – Dominy (A The Game Changers dokumentumfilm)
„Olyan agyunk van, amely csak a glükózt keresi. Ez egy ilyen nyugtalan szerv, és ez az egyetlen dolog, amire valójában szüksége van az energiához. De a hús nem túl jó glükózforrás: Ahhoz, hogy ilyen nagy agya legyen az embernek, ennie kell valami mást. És a vércukorszint elérésének leghatékonyabb módja a szénhidrát fogyasztása. – Dr. Mark Thomas, a londoni University College genetikusa (A The Game Changers című dokumentumfilm)
Csak nézzük és tanulmányozzuk az emberi anatómiát: Úgy tűnik, hogy újabb tényezők mutatnak rá arra, hogy a növények étkezésére lett teremtve a testünk, és „jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy az ősi származási vonal, amely az embereket vezette, növényi alapú étrenddel bírt.” [38] A lényeg az, hogy a legtöbb ősember és az emberhez hasonló lény túlnyomórészt vegán volt. Néhányan húst ettek, de sokan nem. Például a spanyol neandervölgyiek egyáltalán nem ettek húst, mondja a Nature folyóirat tanulmánya [39]. Tehát, ha néhány csoport fogyasztott is húst, egyikük sem volt túlnyomórészt hús alapú étrenden. A kutatók egy csoportja közzétette az American Journal of Physical Anhropology című tanulmányt, amely így szól: „Úgy tűnik, hogy az állati fehérje kevésbé fontos, és ez különösen igaz a neolitikus gazdák számára.

Scientific AmericanRob Dunn, a „Scientific American” újságban megjelenő „Az ősök szinte mindegyike vegetáriánus volt” című cikke [40] evolúciós szempontból részletesebben tárgyalja ezt a témát, felvázolva több nézetet arról, hogy miként fejlődtek beleink a vegetáriánus étrendhez igazodva. Csak arra a tényre próbálok rámutatni, hogy a tudományos irodalom határozottan megállapította, hogy az emberek „ősei” többnyire növényi ételeket fogyasztottak. Következtetés: Egy dolog teljesen világos, mégpedig az a tény, hogy a növényi alapú étrend óriási haszonnal van az egészségünkre, és kiemelkedően pozitív módon befolyásolja biológiai felépítésünket, míg a húsételek és az állati termékek fogyasztása éppen ellenkezőleg hat arra. Ez nem vita kérdése, hanem fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mit kell tennünk a környezetünkben ennek érdekében, és hogyan kezeljük az állatokkal kapcsolatos dolgokat. Kínozzuk őket, és ez szörnyű. Ha húst fogyasztunk, az nagyon kegyetlen és nagyon rossz az egész bolygónk számára. Minden jel arra utal, hogy ez egyáltalán nem természetes.

A következőket tudjuk ajánlani:

Reggeli: különféle szezonális, lehetőleg organikus gyümölcsök, magvak (napraforgó (nem pirított vagy sózott) vagy lenmag (nem őrölt) vagy integrális szezám-, chia vagy tökmag) vagy egy maroknyi dió (mandula vagy dió, mogyoró vagy kesudió) próbáljon héjában levő magvakat találni) 5-8 evőkanál hámozott zabot vagy árpát, amelyet előző éjszaka vízben áztatott. Szűrje le és alaposan öblítse le reggel bő vízzel, majd keverje össze a többi összetevővel. A gabonaféléket nem főzzük! A gyümölcs salátát egy kanál mézzel vagy agave sziruppal és kívánt esetben őrölt fahéjjal ízesítheti.

Reggeli után 4-5 órával ebéd: különféle szezonális bio nyers zöldség, magvakkal (napraforgómaggal (nem pirítva vagy sózva) vagy lenmaggal (nem őrölt), vagy integrális szezámmaggal, chia vagy tökmaggal), vagy egy maroknyi dióval (mandula, dió, mogyoró vagy kesudió – lehetőleg héjában vásárolja meg őket)), vagy főtt hüvelyesekkel (borsó, lencse, bab, zöldbab…) valamint gabonafélékkel (búza vagy hámozott zab, árpa, rozs, hajdina vagy köles…) A salátát hidegen sajtolt olívaolajjal locsolhatja meg, a salátához fokhagymát, vöröshagymát és fűszereket, rozmaringot, bazsalikomot, chili paprikát…lehetőleg frisset fogyaszthat.

Vacsora: különféle szezonális, lehetőleg organikus gyümölcsök, magvak (napraforgó (nem pirított vagy sózott) vagy lenmag (nem őrölt) vagy integrális szezám-, chia vagy tökmag) vagy egy maroknyi dió (mandula vagy dió, mogyoró vagy kesudió) próbáljon héjában levő magvakat találni) 5-8 evőkanál hámozott zabot vagy árpát, amelyet korábban vízben áztatott. Szűrje le és alaposan öblítse le este bő vízzel, majd keverje össze a többi összetevővel. A gabonaféléket nem főzzük! A gyümölcs salátát egy kanál mézzel vagy agave sziruppal és kívánt esetben őrölt fahéjjal ízesítheti.

Nemrég közzétett

Az A-vitamin

A színes növényekben (sárgarépa, paradicsom…) az A-vitamin provitamin, béta-karotin formájában található meg, amelyet testünk A-vitaminná vagy retinollá alakít. Az A-vitamin funkciói: – Látási pigmentek képződése

Még több »

A vízbevitel fontossága

Víz Az általunk használt élelmiszerek értékét az úgynevezett „tápláltsűrűség” szerint osztályozzuk, ami az össz tápanyag és a kalória arányát veszi alapul. Ha ezt a vízre

Még több »

Ki az a Dr. Richard Schulze?

Dr. Schulze egy kis mezőgazdasági városból származik. New York vidéki részén nőtt fel. Egy rendkívül havas téli éjszakán az anyja azzal ébresztette fel, hogy kétségbeesetten

Még több »

Öngyógyítás endometriózis esetén

A TgyI Termékek készítményei megváltoztatják az életét. Ha hajlandó elkötelezni magát és minimális pénzügyi befektetést és erőfeszítést fordítani egészségére, – akkor feltétlenül ki kell próbálnia

Még több »

A táplálkozás

A táplálkozás kétségkívül nagy mértékben befolyásolja az egészségünket, mivel a táplálkozás egész életünk során folyamatosan jelen van. Dr. William Osler, a híres kanadai orvos azt

Még több »
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email